- Hírek
- Információ
- Aktualitás
- A tanév rendje
- Változások a tanév rendjében
- Dokumentumok
- Rövid történet
- Két tanítási nyelvű tagozatok
- Felvételi
- Diákélet
- Hagyományok
- Internetes Fazekas-újság
- Tablók
- Tehetséggondozás
- Aktuális pályázatok
- Érettségi 2011/2012
- Osztályok
- Munkaközösségek
- Tanárok
- Egykori tanárok - egykori diákok
- Fazekas Alapítvány
- Képtár
- Versenyeredmények
- Könyvtár
Hankiss János dr.
kg, p, 2007-08-10 01:01
Hankiss János dr. (Budapest, 1893.szept. 21.—Budapest, 1959. ápr. 28.): irodalom¬történész, író, könyvtáros, egyetemi tanár.
A család igényes szel¬lemi légkörében és a polgári jólét keretei között szép tanulmányi eredményeket fel¬mutató gimnáziumi évek után a budapesti Tudományegyetem német-francia szakán, az Eötvös Collégium tagjaként folytatta tanul¬mányait. Genfi és párisi ösztöndíjas évek után 1915-ben doktori címet és középiskolai tanári oklevelet szerzett. Pályáját helyettes tanárként az egri Állami Főreál iskolában kezdte, egy tanévet (1916-17) volt a debreceni Állami Főreáliskola (a későbbi Fazekas Mihály Gimnázium) francia tanára. 1916.szeptember 1-től mint nyelvi lektor állt a néhány éve alapított debreceni egyetem szolgálatába. Nyelvtanári munkája mellett aktív tudományos munkát folytatott. 1920-ban magántanári képesítést szerzett, 1923-ban a Francia Tanszék egyetemi taná¬rává nevezték ki.
Az egyetem egyik legfiatalabb professzora volt.
1927-ben a Sorbonne tiszteletbeli professzo¬rává avatták. 1931-ben ő szervezte meg Bu¬dapesten az első Nemzetközi Irodalomtörté¬neti Kongresszust, a Nemzetközi Irodalom¬történeti Bizottság titkárává választotta, majd őt kérték fel a „Helicon” című nemzet¬közi irodalomtörténeti folyóirat szerkeszté¬sére.
Itthon Milleker Rezső földrajz professzorral 1927-ben alapították a debreceni Nyári Egyetemet, s Debreceni Szemle címmel tu¬dományos folyóiratot indítottak.
1943-ban Kállay Miklós miniszterelnök meghívta kormányába kultusz-államtitkár¬nak. Intézkedési köre a nemzetközi kulturá¬lis kapcsolatok és a népművelés területére terjedt ki.
A vidéki egyete¬meken megszüntették a nyugati nyelvszakok működését. Emiatt 1950. január 1-től Hankiss János rendelkezési állományba ke¬rült.
Az 1950-es évek elejére kialakult helyzetben a Debreceni Egyetemi Könyvtárat Kovács Máté igazgatta. A tanszékétől, tanári kated¬rájától megfosztott Hankiss Jánosnak ő biz¬tosított munkát, megélhetést, előbb ideigle¬nes alkalmazással, majd 1950 októberétől szakozói munkakörben. Hankiss János könyvtári munkatársként részt vállalt a nem¬zeti tulajdonba vett szerzetesi, egyesületi és magánkönyvtárak állományának válogatásá¬ban és feldolgozásában. Zenei érdeklődésé¬nek és zenetörténeti tájékozottságának kö¬szönhető, hogy pusztulásnak kitett régi ze¬neművek, kották megmentésével megala¬pozta az Egyetemi Könyvtár Zeneműtárát.
Az akkori idők szomorú jele, hogy haláláról csak külföldi szakfolyóiratok emlékeztek meg. Személyéről, munkásságáról itthon évtizedeken át mintha megfeledkeztek volna, holott tanítványai szerte az országban gimnáziumokban, egyetemeken tanítottak vagy a kulturális élet más területein dolgoz¬tak, s ha nem is emlegették, azért tovább vitték mesterük szellemét. Azon kevesek közé tartozott, akiket a Francia Akadémia koszorújával tüntették ki, s aki a francia be¬csületrendet is megkapta.
Születésének centenári¬uma alkalmából a KLTE Francia Intézete tudományos ülésszakot rendezett, az ott el¬hangzott előadások „Hankiss János redivivus” című kötetben olvashatók. A Francia Tanszék javaslatára a Debreceni Egyetem történetében elsőként Hankiss Já¬nosról neveztek el előadótermet
Korompai Gáborné
» A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges | 1699 olvasás

